Gazdag régészeti leletanyag került elő a keszthelyi főtéren. Az építészeti emlékek nagy része a térrekonstrukciós tervek módosításával bemutathatóvá is válik. Az ásatás a középkori, később várrá alakított kolostor és templom térségében zajlik - közölte Vándor László régész, a feltárás vezetője. Tájékoztatása szerint a kutatott terület már hétezer éve is lakott volt.
Két évvel ezelőtt itt már végeztek próbaásatást, akkor találták meg Keszthely belvárosának legrégibb régészeti emlékét, egy késő neolitikus település nyomait - a leglényegesebb részek azonban most kerültek elő.
A korábbi adatok szerint ezen a területen római kori településekkel is számolni kellett. A gótikus templom homlokzati része alatt és a környékén rá is bukkantak a nagy kiterjedésű, terazzó padlós, csatornázott római kőépületre. A kőépület falainak egy része a XVI. században pusztult el, amikor a templomot és a kolostort várrá alakították, és széles várárokkal körbeásták.
A Szent Lőrincz templom mellett megtalált kőépület Keszthely legjelentősebb római kori maradványa. Keszthely neve a latin castellum - kastély - szóból származik, így az is elképzelhető, hogy ez lehetett az az épület, amelyről a várost elnevezték. Ez egyelőre azonban csak hipotézis, a jelenlegi értelmezés szerint ugyanis Keszthely neve a szláv kostel szó közvetítésével alakult ki a castellumból - magyarázta Vándor László.
Beszámolt arról is, hogy a vár kapujával szemben, a külső sáncban megtalálták egy XVII. századból származó kaputorony maradványait is, amelynek létezéséről eddig még senki sem tudott. A védmű a külső sáncban védte a várkaput, az objektumhoz a külső sánc tetején csatlakozik egy várfalszakasz is, amelyet ugyancsak a XVII. században építettek. A kaputorony kutatását 95 százalékban sikerült elvégezni.
A kutatási területről sok szép leletanyag gyűlt össze, számos pénzérmét is találtak az Árpád-kortól kezdve egészen a XVI. századig - fűzte hozzá Vándor László. A római kori épületből gladiátorábrázolású díszkerámia, terra sigillata töredékek kerültek elő. A középkorból az edényeken és vastárgyakon kívül szép, reneszánsz motívumos kályhacsempe töredékekre bukkantak. Az egyik legérdekesebb lelet a Tudor-ház címerével ellátott angliai posztóplomba: a végvári katonák a zsoldjuk egy részét ugyanis posztóban kapták, amire a vámolás miatt kerülhetett a plomba.
A régészeti kutatás júniusban fejeződik be, de már az eddig elért eredmények is jelentős mértékben hozzájárulnak Keszthely történetének pontosításához. A leletek múzeumba kerülnek, majd restaurálás után az összegyűjtött anyagból ősszel kiállítás nyílik, az építészeti emlékek nagy része pedig a térrekonstrukció során válik bemutathatóvá. A térburkolaton a római korból származó épület alaprajza körvonalazódik majd ki, és látható lesz a járószint fölé emelkedő, felfalazott középkori végvár kaputornya is.
A városháza korábbi közlése szerint a keszthelyi belváros európai uniós támogatással újul meg. Az 1 milliárd 158 millió forintos teljes költségvetésű munkálatokhoz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács csaknem 530 millió forint támogatást nyújt, a fennmaradó részt fejlesztési hitelből finanszírozzák. (MTI)
